Magyar Vidék

 A megyei kibővített választmányi ülésen országgyűlési képviselők és országos vezetőségi tagok politikai előadását, beszámolóját hallhatták a résztvevők. A fórumon lehetőség nyílt az alapszervezeti vezetők számára is, hogy beszéljenek helyi pártéleti tevékenységeikről, lehetőségeikről.

Az egyszerűsített foglalkoztatással a mezőgazdaságban duplájára nőtt az idényjellegű foglalkoztatottak száma, mert a gazdák ügyfélkapun, vagy telefonon is eleget tehetnek bejelentési kötelezettségüknek – mondta Fazekas Sándor az Infotér konferencián, Balatonfüreden. Vidéken eddig 130 közösségi internetpont nyílt, ahol mindenki szélessávú nethez juthat, hamarosan pedig több mint 600 új szolgáltató teret adnak át.

A Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére a jövőben magasabb lesz az alacsony gyümölcstartalmú lekvárutánzatok, szörpök és sűrítmények adója. A bodza és hársfa szörpökre nem vonatkozik a szigorítás.

 A magyar európai uniós elnökség egyik jelentős sikere az élelmiszerek címkézéséről szóló megállapodás. Fogyasztóbarát címkék kerülnek az európai élelmiszerekre, mert a tagállamok támogatták az élelmiszerek megjelöléséről szóló kompromisszumot, amely a magyar elnökség és az Európai Parlament (EP) között jött létre.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szerint vissza kell állítani, hogy a kábítószerrel való visszaélés elősegítése önmagában is büntethető legyen, ne csak megvalósult cselekmény melletti bűnsegédi magatartásként.

 2011. november 9-én, a Veszprém megyei Tapolca város Tamási Áron Művelődési Központjában került megrendezésre a Kereszténydemokrata Néppárt és a Barankovics Alapítvány szervezésében a kis- és közepes vállalkozások helyzetének javításáról rendezett fórum.

  A XXI. században a nemzetek biztonsága attól függ, hogy az erőforrások kinek a kezében vannak. A génkészletek a meghatározó nemzeti erőforrások közé tartoznak, amelyeket évszázadok során alakított ki a magyarság, illetve kiválogatódott az idők során – mondta Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a növényi genetikai tartalékokról szóló tudományos konferencián, a gödöllői Szent István Egyetemen.

„Szórakozik a bizottsággal Bajnai Gordon” – így kommentálta a volt kormányfő tegnapi távolmaradását Győrffy Balázs, az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottság elnöke. A testület a Péti Nitrogénműveknek nyújtott állami kezességvállalással kapcsolatban kezdeményezte Bajnai Gordon tegnapi meghallgatását. Az exminiszterelnök titkársága jelezte: Bajnai eleget tesz kötelezettségének.

Sem Bajnai Gordon volt miniszterelnök, sem Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) volt vezérigazgatója nem jelent meg az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottsága tegnapi ülésén, amelyen a Péti Nitrogénműveknek nyújtott állami kezességvállalással kapcsolatban hallgatták volna meg az érintetteket. „Komolytalan a volt miniszterelnök hozzáállása az Országgyűlés munkájához. A testület a Bajnai Gordon által megadott időpontokból válogatott, s ő ennek ellenére lemondta a meghívást. Bajnai szórakozik a bizottsággal, ezért legközelebb majd csak a parlament tavaszi ülésszakán hívjuk meg újból. A jogszabály-módosítást követően ugyanis a volt miniszterelnöknek nem lesz lehetősége kibújni a most is meglévő kötelezettsége alól” – jelentette ki Győrffy Balázs, a bizottság elnöke. Szerinte döbbenetes, hogy Bajnai szembemegy a hatályos alkotmánnyal, miközben „nagy demokratának tartja magát”.

 Mintegy százmillió forinttól esett el kedden az a több száz pályázó, aki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal rendszerösszeomlása miatt nem tudta beadni a pályázatát. A hivatal elektronikus felülete már délelőtt akadozott, délután háromkor pedig teljesen bedőlt, s a határidőig, azaz éjfélig sem állt helyre.

 Negatív hatása lenne, s ellentétes lenne a racionalizálással az a felvetés, amely kivenné az egységes élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság jogköréből az élelmiszerek fogyaszthatósági idejének ellenőrzését. Szakemberek szerint a mostani irány a jó, amely szerint egyetlen minisztérium, a vidékfejlesztési tárca alá tartozik az élelmiszer-biztonság. A kormányváltás előtt három tárcának volt jogosítványa a kontrollra, emiatt alacsonyabb volt a felderítés hatékonysága.



A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kezébe adná az élelmiszerek fogyaszthatósági idejének ellenőrzését egy legutóbbi javaslat, amely az Országgyűlés illetékes albizottságának legutóbbi ülésén került terítékre. Lapunk az ügyben a vidékfejlesztési tárcát is megkereste, ahol neve elhallgatását kérő szakember úgy nyilatkozott: negatív hatása lenne és ellentétes a racio­nalizálással a felvetés. Szerinte s más szakemberek szerint is éppen a mostani irány a helyes út, amely egyetlen minisztérium, a vidékfejlesztési tárca alá rendelte az élelmiszer-biztonságot s annak minden területét. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző kormányciklus idején még három tárcának, az egészségügyi, a gazdasági, valamint az agrártárcának volt jogosítványa a kontrollra, így szétaprózódott a rendszer.

 December 24-ét is munkaszüneti nappá nyilvánítaná a munka törvénykönyvéhez beadott módosító indítványában a kereszténydemokrata Pálffy István. Az Országgyűlés honlapján közzétett módosító indítványt indokolva a kormánypárti politikus kifejtette: egy olyan napot tenne munkaszüneti nappá, amely az európai hagyományokhoz igazodik, egyben minden magyar ember és család számára az év legnagyobb személyes ünnepe.

 A kormány tagjai, az EP képviselők, és a szakpolitikusok országjárásra indulnak, hogy a 2012-es „országvédelmi” költségvetést, bemutassák a lakosságnak.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség Vidékért Munkacsoportja november 5-én Debrecenben tartotta meg aktuális ülését a helyi KDNP irodában, amelynek legfőbb témája az országos küldöttgyűlés illetve az elmúlt egy év értékelése volt.

Harangi Fülöp a munkacsoport új vezetője ismertette az országos küldöttgyűlés határozatát, amelynek értelmében megválasztották a munkacsoport vezetőjét személyében.

 Hamarosan új élelmiszer-ipari díjak léphetnek életbe. A tervezett jogszabályváltozások szerint csökkennek az állattartás, a húsipar s a borászat terhei, igazságosabb lesz a díjak megoszlása, arányosabb a teherviselés.

A Vidékfejlesztési Minisztérium társadalmi egyeztetést kezdeményezett az élelmiszerlánc igazgatási és szolgáltatási díjak új szabályozásáról. „Csökkennek az állattartás, a húsipar, és a borászat terhei. Igazságosabb lesz az élelmiszerlánc-felügyeleti díjak megoszlása, arányosabb lesz a teherviselés” – jelentette ki Bognár Lajos helyettes államtitkár. Hangsúlyozta: a többi között alacsonyabbak lesznek a húsvizsgálat, az állatszállítás, az állatjelölés díjai, valamint egyes minősítő vizsgálatok és az engedélyeztetés költségei. Az új szabályozás célkitűzése, hogy a költségekből azok a piaci szereplők is részt vállaljanak, akik jelenleg is hatósági felügyelet alatt állnak, de nem fizetnek érte, ezzel egy időben pedig a teherviselésben túlzottan érintett ágazatok költségei csökkenjenek. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetésének alapvető célja az is, hogy az élelmiszerlánc egyes szektorainak bevételéhez igazítsák a kiszabott, fizetendő díjtételeket. Az új díjtételrendelet már a jövő év elején megjelenik, így az élelmiszerlánc piaci szereplői hatékonyabban tervezhetik meg a jövő évi költségeiket. A csökkentett díjtételek  2012. július elsejével lépnek hatályba, az első félév nettó árbevételeiből számított élelmiszerlánc-felügyeleti díjat július 31-ig kell befizetni. Azt követően 2012-ben már nem kell többször élelmiszerlánc-felügyeleti díjat fizetni.

 A Magyarországon forgalomba hozott borok negyvenöt százaléka kerüli ki az adózást, a tényleges feketekereskedelem aránya azonban ennél lényegesen magasabb, miután az évente megtermelt szőlő jelentős része már a hegyközségi nyilvántartásokba sem kerül be. Az idén az átlagosnál várhatóan kevesebb bor kerül a pincékbe. A minisztérium a hazánkba érkező külföldi borok nagy mennyisége miatt elrendelte az importborok kiemelt ellenőrzését.

Januártól kötelezően érvénybe lép az élelmiszereken feltüntetett fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idő új, az unióban is elfogadott jelölése. Eszerint a gyártóknak a nap-hónap-év sorrendet kell használniuk. Cél, hogy Magyarországon is meghonosodjon az unió többi, huszonhat tagállamában már használt jelölés, s ezzel egységes, átlátható rendszer jöjjön létre.

 Az iskolák és a média kiemelt felelősségét hangsúlyozta a kommunista diktatúrák megismertetésében Harrach Péter a Kereszténydemokrata Néppárt témában rendezett tanácskozásán, ahol az is elhangzott: a kormánypárton belül munkacsoport jött létre a Magyarországon elkövetett bűnök feltárására. A  nemzeti alaptantervben meg kell jelennie történelmünk hiteles tanításának – jelentette ki a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportjánakm vezetője.

 A magyar mangalicáról, piaci lehetőségeiről tartanak nemzetközi tudományos konferenciát Herceghalmon november közepén. A rendezvény célja, hogy a tudományos eredmények átadásával növekedjen a jelentős nemzeti, genetikai és piaci értékeket hordozó zsírsertésfajták tenyésztésének és mindennapos élelmiszer-ipari felhasználásának mértéke.



Kellőképpen kihasználjuk-e a mangalica tulajdonságait az élelmiszer-ipari termelésben? Milyen további lehetőségeket rejt a világpiacon a sertésfajta tenyésztése? – ezekre a kérdésekre ad majd választ az a nemzetközi tudományos konferencia, amelyet Herceghalmon rendeznek meg november 17–18-án. Az ősi és különleges sertésfajtának ugyanis hiába volt kivételes a gazdasági jelentősége, tenyésztése mára háttérbe szorult az intenzív fajtákkal szemben. A rendezvényre a világ minden tájáról érkeznek tudományos kutatók, tenyésztők és élelmiszer-ipari cégek vezető szakemberei. Az eseményen az új tudományos eredményeket is ismertetik, amelyek hozzájárulhatnak az ősi magyar fajta létszámának további emelkedéséhez és a hazai termelők piaci lehetőségeinek növekedéséhez. 

A Vidékfejlesztési Minisztérium háttérintézménye, az Agrármarketing Centrum (AMC) a nagy sikerre való tekintettel újra meghirdeti a magyar borok népszerűsítésére szolgáló projektek támogatását. A pályázat a magyar borok, borászok, a borkultúra hazai népszerűsítését segíti elő.

A Bormarketing Bizottság döntése alapján 125 millió forint áll a pályázók rendelkezésére. A vissza nem térítendő utófinanszírozású támogatás mértéke akár 70% is lehet.

 Négymilliárd forintra pályázhatnak 2012. január 1-31. között a zöldség-gyümölcs termelői csoportok, szervezetek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban kertészetek korszerűsítésére. A kérelmeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz kell benyújtani.

A támogatási rendszer feltételeinek átalakítása érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium átdolgozta a kertészetek korszerűsítésének támogatásáról szóló rendeletet. Az új jogszabályban az egyik legfontosabb változás, hogy egy kérelemre az eddigi 200 millió forint helyett maximum 50 millió forint adható, így több kertészet juthat támogatáshoz. A változás kedvez a kistermelőknek, akik kisebb forrásigényű beruházásaikhoz is tudnak így hozzájárulást nyerni.

A Vidékfejlesztési tárca benyújtotta az Országgyűlés elé az új kockázatkezelési rendszerről szóló törvénytervezetet, amely 2012. január 1-jén léphet életbe a növénytermesztésben. A jelenleginél stabilabb, átláthatóbb, önfenntartó és öngondoskodásra ösztönző rendszer célja, hogy megossza a kockázatot a szereplők között, és a termelők szélesebb körének fedezze a kárát, mint eddig – mondta Czerván György mai sajtótájékoztatóján.

Az agrárgazdaságért felelős államtitkára kifejtette, hogy az új kétpilléres kárenyhítési rendszerben - a mostanitól eltérően - nemcsak az állam és a gazdálkodók viselnék az időjárási anomáliák miatt keletkezett károk terheit, hanem megoszthatnák azt a felvásárlókkal, a haszonbérbe adókkal és a biztosító társaságokkal is. Emellett a finanszírozásra is több pénz jutna, mint most. A mostani 4,0-4,1 milliárd forint éves szinten a számítások szerint megduplázódik, azaz 8,0-8,2 milliárd forintot lehetne majd kockázatkezelésre fordítani.

 Egzisztencia, konzultáció, kommunikáció, felelősség és érdekképviselet. Ezek jegyében fogalmazta meg a Fidelitas a fiatalok segítését célzó legfontosabb lépéseket. Ágh Péter a szervezet elnöke sajtótájékoztatón elmondta: továbbra is „híd” szeretnénk lenni a kormány és a fiatalok között. Mihalovics Péter ugyanitt úgy nyilatkozott: a virtuális közösségi platform és a Nemzeti Ifjúsági Tanács megalakítása mind a tervek között szerepel.

 Igazságosabb lesz az élelmiszerlánc-felügyeleti díjak megoszlása, arányosabb lesz a teherviselés - mondta Bognár Lajos az élelmiszer termékpálya szereplőinek. A helyettes államtitkár az élelmiszerlánc-felügyeleti díjak új szabályozásáról tájékoztatta az érintetteket. 

 Az import borok kiemelt ellenőrzését rendelte el csütörtökön Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A fokozott ellenőrzést a Magyarországra érkező külföldi borok nagy mennyisége indokolja - közölte a szaktárca.