November 28-29-én 9 közép-európai ország agrárkamarai vezetői gyűltek össze Budapesten, hogy egyeztessék álláspontjaikat az Európai Unió 2014-2020 közötti Közös Agrárpolitikájáról (KAP). A sikerrel zárult konferencián a résztvevők 15 pontos közös nyilatkozatban jelezték az EU Bizottságnak: a jelenleg javasoltnál lényegesen erősebb, átláthatóbb és igazságosabb KAP-ot szeretnének a következő 7 éves periódusra, és közös érdekeikért határozottan ki is fognak állni.
A következő évtized mezőgazdaságát és az abból élők jövőjét alapjaiban határozza meg a KAP 2014-2020 közötti szerkezete, finanszírozása. Ezért nem mindegy, hogy az unió tagországai milyen politikát fogadnak el a közeljövőben, és hogy ebben mennyire fognak tudni megjelenni az új tagországok érdekei. A Visegrádi Országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) agrárkamaráinak november 28-29-i budapesti találkozóján a fő napirendi pont ezért az új Közös Agrárpolitikával kapcsolatos nemzeti állásfoglalások áttekintése, a közös fellépés lehetőségeinek egyeztetése volt.
A téma fontosságára való tekintettel a szervező Magyar Agrárkamara további 7 újonnan csatlakozott közép-kelet-európai ország agrárkamaráját is meghívta a tanácskozásra. Közülük Románia, Észtország, Lettország, Litvánia és Horvátország fogadta el a meghívást (Szlovénia és Bulgária nem vett részt), így összesen 9 ország kamarai vezetői egyeztettek a rendezvényen, ahol a Vidékfejlesztési Minisztérium is magas szinten képviseltette magát.
„Noha az új EU-tagországok mezőgazdaságai szinte kivétel nélkül inkább vesztesként, mint nyertesként kerültek ki az EU-csatlakozásból, a konferencia előtt mégis érezhető volt egyfajta bizonytalanság, hogy az eltérő egyedi adottságok és agrárérdekek lehetővé teszik-e egyáltalán bármilyen érdemi közös álláspont kialakítását” – mondta el a kétnapos találkozó után Poprády Géza, a Magyar Agrárkamara miniszteri biztosa. „A delegációk azonban ezúttal megértették, hogy az új KAP-ról folyó EU-s tárgyalások során csak közös fellépéssel tudunk kellő súlyt adni érdekeinknek, ezért a konszenzus kedvéért nagyfokú rugalmasságot tanúsítottak a tanácskozáson. Ennek köszönhetően a 2. nap végére sikerült egy kellően fajsúlyos és határozott közös deklarációt elfogadni ” - állapította meg Poprády Géza.
Az angol nyelven megszövegezett dokumentum többek között az alábbi elemeket tartalmazza:
A Bizottság jelenlegi javaslata nem szolgálja kellően az európai gazdák versenyképességének javítását, sőt ellenkezőleg: a támogatások nominál értéken való befagyasztása valamint az azokra való jogosultság további költséges és bonyolult előírásokhoz kötése a mezőgazdasági termelők jövedelmének további csökkenését vetíti előre.
Az 1. pilléres (közvetlen) nemzeti támogatási keretösszegek („nemzeti borítékok”) meg-határozására a jelenleg javasolt helyett egy teljesen új alapokon nyugvó allokációs rendszer felállítását kezdeményezik a kamarák. Fontos, hogy új rendszer ne tartalmazzon további derogációs időszakot a történelmi referenciák kivezetésére, minden tagország számára objektív, egységes és versenysemleges elbánást biztosítson, és szüntesse meg a régi és új tagországok közötti diszkriminációt.
A közvetlen kifizetések 30 százaléka-ának extra ökológiai előírásokhoz kötését („zöldítés”: legalább 3 növényes vetésforgó, 7 százaléka ökológiai célterület, legelőterületek befagyasztása) a résztvevők elutasították, mivel az az agrár-jövedelmek és a versenyképesség további csökkenését okozná, ráadásul az európai termelőknek már jelenleg is a 3. országokénál jóval szigorúbb, költséges és bonyolult környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük. Javasolták, hogy minden „zöldítő” intézkedés – de nem kötelező, hanem önkéntes alapon - kerüljön be a 2. pillérbe (vidékfejlesztés), az 1. pilléres források változatlanul hagyása mellett. A 3. országokból származó agrártermékeknek ugyanazokat az előállítási feltételeket kelljen teljesíteniük, mintha az EU-ban termelték vona őket.
A közvetlen kifizetések birtokméret alapján tervezett 300 ezer eurós felső plafonját („capping”) szintén elutasították a kamarák, mivel ez a modernizáció és a méretgazdaságosság kihasználása ellen hatna, és újabb diszkriminációs frontot nyitna az európai termelők között. Ugyanakkor támogatták, hogy a kifizetésekre csak a valóban aktív termelést folytatók legyenek jogosultak, de egyszerűsíteni kell az aktív státusz definícióját.
Az agrártermék-piacok közös szabályozásának területén a magyar álláspont szinte minden eleme bekerült a nyilatkozatba, így például az exportvisszatérítések megtartása és megerősítése (különösen a gabonapiaci intervenció esetében), az intervenciós referenciaárak megemelése, valamint a tej- és cukorkvóták és a szőlőtelepítési jogok rendszerének fenntartása legalább 2020-ig. Szintén sok magyar javaslat bekerült a termelői csoportok és szakmaközi szervezetek szabályozásával foglalkozó részbe is.
A vidékfejlesztési források új elosztási rendszerével kapcsolatban szintén objektív és egyenlő elbánást követeltek a nyilatkozatot aláíró országok, és elutasították, hogy a fejlettebb tagországok plusz fejlesztési forrásokhoz juthassanak a fejletlenebbek rovására. Javasolták azt is, hogy a teljes nemzeti keretösszeg 10 százaléka átcsoportosítható legyen a pillérek között. A kedvezőtlen adottságú területek támogatására is csak az aktív gazdálkodók legyenek jogosultak a jövőben, és itt sem elfogadható a kifizetések birtokméret alapú korlátozása. A résztvevők szorgalmazták továbbá az agrár kockázatkezelési intézkedések megerősítését és a termelők saját kockázatkezelési erőfeszítéseinek nagyobb támogatását (pl. az önrész 10 százaléka-ra csökkentésével).
A közös nyilatkozatot a szervezők eljuttatják az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az Európai Parlament illetékes fórumaihoz, továbbá már ezen a héten napirendre kerül a COPA (a legnagyobb európai agrártermelői érdekvédelmi szervezet) pénteken esedékes közgyűlésén is (a lengyel agrárkamarát az ülésen Wiktor Szmulewicz, a COPA egyik alelnöke képviselte) – olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében.
A következő évtized mezőgazdaságát és az abból élők jövőjét alapjaiban határozza meg a KAP 2014-2020 közötti szerkezete, finanszírozása. Ezért nem mindegy, hogy az unió tagországai milyen politikát fogadnak el a közeljövőben, és hogy ebben mennyire fognak tudni megjelenni az új tagországok érdekei. A Visegrádi Országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) agrárkamaráinak november 28-29-i budapesti találkozóján a fő napirendi pont ezért az új Közös Agrárpolitikával kapcsolatos nemzeti állásfoglalások áttekintése, a közös fellépés lehetőségeinek egyeztetése volt.
A téma fontosságára való tekintettel a szervező Magyar Agrárkamara további 7 újonnan csatlakozott közép-kelet-európai ország agrárkamaráját is meghívta a tanácskozásra. Közülük Románia, Észtország, Lettország, Litvánia és Horvátország fogadta el a meghívást (Szlovénia és Bulgária nem vett részt), így összesen 9 ország kamarai vezetői egyeztettek a rendezvényen, ahol a Vidékfejlesztési Minisztérium is magas szinten képviseltette magát.
„Noha az új EU-tagországok mezőgazdaságai szinte kivétel nélkül inkább vesztesként, mint nyertesként kerültek ki az EU-csatlakozásból, a konferencia előtt mégis érezhető volt egyfajta bizonytalanság, hogy az eltérő egyedi adottságok és agrárérdekek lehetővé teszik-e egyáltalán bármilyen érdemi közös álláspont kialakítását” – mondta el a kétnapos találkozó után Poprády Géza, a Magyar Agrárkamara miniszteri biztosa. „A delegációk azonban ezúttal megértették, hogy az új KAP-ról folyó EU-s tárgyalások során csak közös fellépéssel tudunk kellő súlyt adni érdekeinknek, ezért a konszenzus kedvéért nagyfokú rugalmasságot tanúsítottak a tanácskozáson. Ennek köszönhetően a 2. nap végére sikerült egy kellően fajsúlyos és határozott közös deklarációt elfogadni ” - állapította meg Poprády Géza.
Az angol nyelven megszövegezett dokumentum többek között az alábbi elemeket tartalmazza:
A Bizottság jelenlegi javaslata nem szolgálja kellően az európai gazdák versenyképességének javítását, sőt ellenkezőleg: a támogatások nominál értéken való befagyasztása valamint az azokra való jogosultság további költséges és bonyolult előírásokhoz kötése a mezőgazdasági termelők jövedelmének további csökkenését vetíti előre.
Az 1. pilléres (közvetlen) nemzeti támogatási keretösszegek („nemzeti borítékok”) meg-határozására a jelenleg javasolt helyett egy teljesen új alapokon nyugvó allokációs rendszer felállítását kezdeményezik a kamarák. Fontos, hogy új rendszer ne tartalmazzon további derogációs időszakot a történelmi referenciák kivezetésére, minden tagország számára objektív, egységes és versenysemleges elbánást biztosítson, és szüntesse meg a régi és új tagországok közötti diszkriminációt.
A közvetlen kifizetések 30 százaléka-ának extra ökológiai előírásokhoz kötését („zöldítés”: legalább 3 növényes vetésforgó, 7 százaléka ökológiai célterület, legelőterületek befagyasztása) a résztvevők elutasították, mivel az az agrár-jövedelmek és a versenyképesség további csökkenését okozná, ráadásul az európai termelőknek már jelenleg is a 3. országokénál jóval szigorúbb, költséges és bonyolult környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük. Javasolták, hogy minden „zöldítő” intézkedés – de nem kötelező, hanem önkéntes alapon - kerüljön be a 2. pillérbe (vidékfejlesztés), az 1. pilléres források változatlanul hagyása mellett. A 3. országokból származó agrártermékeknek ugyanazokat az előállítási feltételeket kelljen teljesíteniük, mintha az EU-ban termelték vona őket.
A közvetlen kifizetések birtokméret alapján tervezett 300 ezer eurós felső plafonját („capping”) szintén elutasították a kamarák, mivel ez a modernizáció és a méretgazdaságosság kihasználása ellen hatna, és újabb diszkriminációs frontot nyitna az európai termelők között. Ugyanakkor támogatták, hogy a kifizetésekre csak a valóban aktív termelést folytatók legyenek jogosultak, de egyszerűsíteni kell az aktív státusz definícióját.
Az agrártermék-piacok közös szabályozásának területén a magyar álláspont szinte minden eleme bekerült a nyilatkozatba, így például az exportvisszatérítések megtartása és megerősítése (különösen a gabonapiaci intervenció esetében), az intervenciós referenciaárak megemelése, valamint a tej- és cukorkvóták és a szőlőtelepítési jogok rendszerének fenntartása legalább 2020-ig. Szintén sok magyar javaslat bekerült a termelői csoportok és szakmaközi szervezetek szabályozásával foglalkozó részbe is.
A vidékfejlesztési források új elosztási rendszerével kapcsolatban szintén objektív és egyenlő elbánást követeltek a nyilatkozatot aláíró országok, és elutasították, hogy a fejlettebb tagországok plusz fejlesztési forrásokhoz juthassanak a fejletlenebbek rovására. Javasolták azt is, hogy a teljes nemzeti keretösszeg 10 százaléka átcsoportosítható legyen a pillérek között. A kedvezőtlen adottságú területek támogatására is csak az aktív gazdálkodók legyenek jogosultak a jövőben, és itt sem elfogadható a kifizetések birtokméret alapú korlátozása. A résztvevők szorgalmazták továbbá az agrár kockázatkezelési intézkedések megerősítését és a termelők saját kockázatkezelési erőfeszítéseinek nagyobb támogatását (pl. az önrész 10 százaléka-ra csökkentésével).
A közös nyilatkozatot a szervezők eljuttatják az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az Európai Parlament illetékes fórumaihoz, továbbá már ezen a héten napirendre kerül a COPA (a legnagyobb európai agrártermelői érdekvédelmi szervezet) pénteken esedékes közgyűlésén is (a lengyel agrárkamarát az ülésen Wiktor Szmulewicz, a COPA egyik alelnöke képviselte) – olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében.
OrientPress Hírügynökség
