Születésének 101. évfordulóján Ronald Reaganre emlékeztek a kormánypártok ifjúsági szervezetei, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) a és Fidelitas a fővárosban, az egykori amerikai elnök tavaly felállított szobránál. Stágel Bence, az IKSZ elnöke beszédében rámutatott, hogy az egykor amerikai elnök emlékét idéző szobor egy olyan államférfit testesít meg, aki céltudatos és határozott lépéseket tett a hidegháborús időszak lezárásáért és a kommunista diktatúra bukásért.
Rónaszéki Nóra, a Fidelitas alelnöke azt mondta: Ronald Reaganre úgy kell gondolni, mint azok egyikére, akinek segítségével „a mi generációnk számára a szabadság és a demokrácia alapélmény lehet". Mint mondta, politikai örökségük talapzatának sarkkövei, mint a hazaszeretet, a hit, az egyéni felelősségvállalás a nyolcvanas években ugyanúgy kiveszendőben lévő erényeknek számítottak, mint napjainkban.
Ronald Reagan és brit kollégája Margaret Thatcher korábbi kormányfő a maguk választotta elvek közül a szabadság eszméjéért rajongott leginkább – emelte ki, hozzátéve: mindketten meggyőződéses politikusként hittek az értékek állandóságában.
Mindez hozzásegítette őket ahhoz, hogy nyíltan, határozottan kimondják, ami fölött karrierpolitikus-társaik előszeretettel szemet hunytak, hogy a kommunista diktatúra az emberiség ellensége. Ezzel embertársaik millióit inspirálták a vasfüggönyön innen és túl arra, hogy higgyenek az igazságban – mutatott rá.
Stágel Bence, az IKSZ elnöke azt mondta, hogy az egykor amerikai elnök emlékét idéző szobor egy olyan államférfit testesít meg, aki céltudatos és határozott lépéseket tett a hidegháborús időszak lezárásáért és a kommunista diktatúra bukásért. Hozzátette: a problémák nevén nevezése, a szemléletesség Ronald Reagan egyik fő erénye volt. Mint ahogy magát a diktatúra lényegét találóan megfogalmazva kijelentette: ha a Szovjetunióban egy második párt is létrejönne, akkor még mindig csak egypártrendszer maradna, mert mindenki abba a másik pártba lépne be – tette hozzá a politikus. A kereszténydemokrata országgyűlési képviselő szerint az új nemzedék csak akkor igazodhatunk el a jövő új kihívásai közt, ha átvéve a stafétabotot maguk is a hétköznapok során a szabadság, a nemzeti önrendelkezés és az emberi jogok védelmezői lesznek, amibe nem fér bele sem a megalkuvás, sem pedig a szélsőségesség. „A mi generációnk felelőssége, hogy a szabad piac és a nyugati civilizáció – morális alapokra építve – a gazdasági válságból megerősödve kerüljön ki" – összegzett Stágel Bence.
Horváth János, fideszes politikus, az Országgyűlés korelnöke személyes élményeit felelevenítve arról beszélt, hogy ami fontos volt Ronald Reagan számára, abból „világmozdító történelem lett".
Magyarország mára független és szabad ország, a „szovjet gyarmatvilág eltűnt", Ronald Reagan szobra a budapesti Szabadság téren áll – mondta, hozzátéve: nemcsak pártpolitikai ideológia volt, amit vallott. A szabadság, a függetlenség igénye összehozza a jóakaratú embereket, és akkor az a szabadság és függetlenség meg is valósul – hangsúlyozta, hozzátéve: köszönjük ezt meg Ronald Reagannek.
Az ünnepségen Luke Johnson az amerikai nagykövetség képviseletében felidézte a Reagan szobor tavalyi felállítását, és az amerikai külügyminiszter akkori látogatását.
A fővárosi Szabadság tér és a Zoltán utca sarkánál felállított Reagan-szobor 2,2 méter magas, Máté István csongrádi szobrászművész alkotása. Az egész alakos szobrot, amelyet tavaly júniusban avattak fel, a Magyarországi Ronald Reagan Emlékbizottság állíttatta. Ronald Reagan 1911. február 6-án született az Illinois állambeli Tampicóban. 1981 és 1989 között volt az Egyesült Államok 40. elnöke. Az egykori filmszínészt, aki több mint ötven filmben szerepelt, később két alkalommal is Kalifornia állam kormányzójává választották. Ronald Reagan 1983-ban minősítette a Szovjetuniót a „gonosz birodalmának" az Evangélikusok Nemzeti Szövetsége előtt elmondott floridai beszédében. A néhai republikánus elnök beszédének kézzel korrigált változatát januárban először állították ki a washingtoni Nemzeti Levéltárban. Reagan 1984-ben elindította az Egyesült Államok úgynevezett „csillagháborús" rakétavédelmi programját, amellyel erejét meghaladó fegyverkezési versenyre kényszerítette a Szovjetuniót. A politikus 2004-ben hunyt el, 93 éves korában.
