Egyfordulós, kétszavazatos választási rendszerre tesz javaslatot a Fidesz frakciója, és a határon túli magyarok is kapnak szavazati jogot – derül ki az MTI birtokába jutott koncepcióból. A javaslat szerint a jelenlegi 176-ról 90-110-re csökkenne az egyéni választókerületek száma, valamint a jelenlegi 750 helyett 1500 kopogtatócédula összegyűjtése lenne szükséges az egyéni képviselőjelöltté váláshoz a rendelkezésre álló 21 nap alatt.
Az új választójogi törvényre azért van szükség, mert az Országgyűlés még 2010 májusában elfogadta azt a törvénymódosítást, amely értelmében a jövőben 200 főre csökken a parlament létszáma a jelenlegi 386-ról. A Fidesz tervei szerint a 200 fős parlamentet egyfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló elemekkel kombinált választási rendszeren keresztül választhatják meg, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert.
A koncepció értelmében a továbbiakban is két szavazattal rendelkezik minden Magyarországon lakóhellyel rendelkező választópolgár. Ha a választópolgár a magyarországi választójegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot egyéni választókerületi országgyűlési képviselő-jelöltre, egyet pedig országos listára adhat le. Ha pedig a nemzetiségi választói névjegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot az egyéni választókerületi országgyűlési képviselő-jelöltre, egyet pedig a kedvezményes nemzetiségi jelöltre adhat le.
A koncepció szerint tehát megszűnnének a jelenlegi területi (19 megyei és 1 fővárosi) listák és helyüket az országos lista venné át, országos listát pedig az a párt állíthat, amelyik „legalább kilenc megyében, továbbá Budapesten, összesen 27 egyéni választókerületben” állít egyéni jelöltet. A Fidesz tervei szerint emellett a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok megkapják a magyarországi választójogot, amellyel a magyarországi országos listára szavazhatnak. A külföldön élők a Fidesz tervei szerint levélben szavazhatnának a jövőben.
A tervezet másik újdonsága, hogy bevezetné a nemzetiségi választójogot: vagyis a kisebbségi névjegyzékben szereplő állampolgárok szavazhatnak a nemzetiségi listákra. Minden országos kisebbségi önkormányzat egy kedvezményes listát állíthat, amihez országosan 1500, kisebbségi névjegyzékben szereplő választópolgár ajánlása szükséges.
A koncepció szerint a jelenlegi 176-ról 90-110-re csökkenne az egyéni választókerületek száma és az egyéni választókerületek kialakításánál „maradéktalanul figyelembe kell venni” az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatait és az Európai Tanács Velencei Bizottságának véleményét is. A javaslat szerint „az egy képviselői helyre jutó választópolgárok száma tekintetében a választókerületi eltérés nem haladhatja meg a 10 százalékot és semmiképpen sem lépheti át a 15 százalékot”, valamint a választókerületi határok nem léphetik át a mindenkori megyék határait. A tervezet szerint a jelenlegi 750 helyett 1500 kopogtatócédula összegyűjtése lenne szükséges az egyéni képviselőjelöltté váláshoz a rendelkezésre álló 21 nap alatt.
A koncepció ugyanakkor megtartja a jelenleg is érvényes 5 százalékos érvényességi küszöböt az Országgyűlésbe jutás feltételeként: mandátumot csak a legalább 5 százaléknyi érvényes szavazatot kapott önálló lista kaphat, közös lista esetén ez a szám 10 százalék, kettőnél több párt által állított közös lista esetén pedig 15 százalék. A töredékszavazatok a Fidesz tervei szerint az országos listához adódnának hozzá.
A koncepciót egyébként Lázár János frakcióvezető eljuttatta Salamon Lászlónak, az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot előkészítő albizottság elnökének. A frakcióvezető a levélben úgy fogalmaz: „a KDNP képviselői is megismerték a javaslatot és támogatják annak elveit”. Ugyanakkor a Fidesz várja a többi képviselő javaslatait a koncepcióhoz és a nagyobbik kormánypárt kész „eddig nem érintett, vagy tárgyalt pontokat is megvitatni.” Emellett Lázár János felkéri az albizottságot, hogy mihamarabb tárgyalja meg a koncepciót, „hozzon döntést a szabályozást igénylő kérdésekben és tegyen javaslatokat az Országgyűlés számára”.
(MTI)
