A magyar mezőgazdaságnak világszínvonalú képzésre van szüksége, amely az exportképesség növelését is szolgálja. Az európai uniós közös agrárpolitika (KAP) meghatározó Magyarország számára, de csakis a magyar sajátosságok messzemenő figyelembe vételével, jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Mosonmagyaróvárott. A Darányi Ignác Terv első vidéki fórumának helyszínéül a patinás Nyugat-magyarországi Egyetemet választotta a szaktárca, mivel a georgicon 1818-tól képez agrárszakembereket, magas színvonalon.
Magyarország mindig akkor volt erős, amikor virágzott a mezőgazdasága. A vidék jövője Magyarország jövője, és „A vidék élni akar!” – mondta a vidékfejlesztési miniszter. A tárcavezető a fórumot megelőző sajtótájékoztatón elmondta: a terv végrehajtásához szükséges forrást a nemzeti költségvetés és az Európai Unió támogatásai biztosítják, 2013 végéig mintegy 300 milliárd forintból.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) széleskörű társadalmi vita után véglegesítette a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégiát. Január közepén Orbán Viktor és a tárca vezetői elindították a stratégia végrehajtásának keretprogramját, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés minden területére kiterjedő Darányi Ignác Tervet.
Fazekas Sándor nagy ívű előadásában elmondta, odafigyeléssel, tervszerű beruházásokkal a vidék megadhat mindent: a nagyvárosi életformával összemérhető kényelmet, tisztes megélhetést, biztonságot, tiszta levegőt, egészséges ivóvizet, jó minőségű, ízletes hazai élelmiszereket, háborítatlan környezetet a kikapcsolódáshoz. A nemzeti önrendelkezés alapja a XXI. században egyre inkább a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés, az ivóvíz- és energiaellátás biztonságától, a környezetbiztonságtól függ. Meg akarjuk őrizni gazdag természeti adottságainkat, őshonos növény- és állatfajtáinkat, termőföldünket, vízbázisainkat, a vidék épített és szellemi örökségét.
A bevált európai agrármodellnek és a saját hagyományainknak is megfelelően a Nemzeti Vidékstratégia a családi gazdaságok fejlesztésének ad elsőbbséget. Jelentős foglalkoztatás-növelés a családi-gazdasági üzemszerkezet mellett valósulhat meg. A földhasználatból való azonos részesedési arány mellett az egyéni, családi gazdaságok háromszor annyi személyt foglalkoztatnak, mint a társas gazdaságok – emelte ki a vidékfejlesztési miniszter.
Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár előadásában kifejtette, hogy alapvető élelmiszerekből akár 120 százalékos önellátásra is képesek vagyunk, sőt, ezt a szintet jóval felül is tudnánk múlni. A szakpolitikus kiemelte: a Darányi Ignác Terv stratégiai elemei a hozzáadott érték növelése, a biztonságos élelmiszer-ellátás és a biztonságos piac. „Átértékeljük és társadalmasítjuk a hazai fogyasztóvédelmi politikát. Az élelmiszerbiztonság megteremtése és a helyi élelmiszerpiacok védelme érdekében jelentősen megerősítjük a minőségellenőrzés és a fogyasztóvédelem hazai intézményrendszerét, hiszen a hazai élelmiszertermelés meghatározza élelmezési és élelmiszer-biztonságunkat” – mondta az államtitkár.
V. Németh Zsolt, a tárca vidékfejlesztésért felelős államtitkára mindehhez hozzátette: a Darányi Ignác Tervnek fontos eleme a jogszabályi környezet megújítása, egyszerűsítése, a szemléletformálás, illetve az ügyfélbarát támogatási- és intézményrendszer kialakítása. A vidékstratégiai célok megvalósításához elengedhetetlen a helyi fejlesztéseket, az életképes agrár- és élelmiszertermelést, a helyi gazdaság és a vidéki közösségek fejlődését gátló szabályok felszámolása. A gazdálkodók megnyeréséhez, céljaink elfogadtatásához áttörést kell elérni az eljárásrendek egyszerűsítésében és a szaktanácsadás megújításában is – hangsúlyozta V. Németh Zsolt.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
