Magyar Vidék

 A táj fejlesztése és a hagyományok újraélesztése jelentheti a vidéki munkahelyteremtés kitörési pontját, a fejlődés motorja pedig a közösségi gazdaságfejlesztés lehet – hangzott el tegnap az első nemzeti vidékfejlesztési nap megnyitóján.  



„Ma már nem életszerű a vidékről alkotott romantikus kép, egyre kevesebb ugyanis a nyáj, és a szénaboglyák is jelentősen átalakultak. Ám mindez nem jelenti azt, hogy a kormányzatnak nem kell azon munkálkodnia, hogy minél több gulya és ménes legyen a legelőkön” – mondta tegnap az első nemzeti vidékfejlesztési nap megnyitóján V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Szerinte véget kell vetni a vidék rombolásának, az örökölt tájat a gazdasági fejlődés árán sem szabad veszni hagyni. „A vidék nemcsak agrárgazdasági terület, hanem biológiai élettér, valamint társadalmi és kulturális tér is. A magyar vidék élhető világ, mindannyiunk otthona” – tette hozzá az államtitkár. Hangsúlyozta, hogy a táj fejlesztése, a hagyományok újraélesztése kitörési pont lehet a vidéki munkahelyteremtésben.

G. Fekete Éva, a Miskolci Egyetem docense előadásában kiemelte: a vidéki munkanélküliség egyik felelőse a versenyszféra, az elmúlt időszak agrárfejlesztési projektjeinek eredményeként ugyanis csökkent a mezőgazdaság élőmunkaigénye. „Az állam és az önkormányzatok gazdasági lehetőségei beszűkültek, nonprofit szervezetek nélkül pedig nem tudnak a problémára válaszolni” – közölte a docens. A közösségi gazdaságfejlesztéssel kapcsolatban elmondta: meg kell határozni azt a modellt, amelyet alkalmazni szeretnénk, és le kell szögezni, hogy milyen intézmények tartozhatnak ebbe a körbe. G. Fekete Éva rámutatott: országszerte több kezdeményezés is él, ide tartozik a szociális földprogram egy része, a szociális szövetkezetek és a helyi pénzek is. „Fontos, hogy a közösségi gazdaságfejlesztés hálózatszerűen működjön. Az erős központi mag mellett pedig arra is ügyelni kell, hogy alakuljanak ki külső szálak is, amelyek összeköthetik egymással az egyes szerveződéseket” – jelentette ki a docens. Jelezte: annak a hálózatnak van ugyanis értelme, amelynek kifelé vezető kapcsolatai is vannak. „A közösségi gazdaságfejlesztés alulról szerveződő kezdeményezés, azonban fontos, hogy a környezet makrogazdasági és jogi szempontból is kedvezzen a fejlődésnek” – tette hozzá G. Fekete Éva.