A szociális gazdaságok, a helyi termelés és a helyi piacok erősítését szolgálják azok a tervek, amelyek a vidék megtartó erejének növelését szorgalmazzák – hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) képviselőitől az önfenntartó vidéket segítő programokról szerdán Keszthelyen rendezett tanácskozáson.
Jáczku Tamás, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárságának főosztályvezetője helyzetértékelésében arról beszélt, hogy a foglalkoztatottság Magyarországon jelentősen elmarad az európai uniós átlagtól, az aktív lakosság alig fele dolgozik. A gazdasági válság miatt már 2006 óta folyamatosan csökkent a munkavállalók száma, és nőtt a munkanélküliség, s bár idén nyáron már némi javulás volt tapasztalható ezekben az adatokban, továbbra is ösztönözni kell az elhelyezkedést.
A kormányzat egyebek mellett az egyszerűsített foglalkoztatás szabályozásának rugalmasabbá tételével, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésével, a munkahely-teremtési támogatások összegének emelésével vagy a vállalkozóknak kínált bértámogatással segítette a foglalkoztatás növelését. Ezeknek a lépéseknek köszönhető, hogy a jövő évben legalább 400 milliárd forint maradhat a vállalkozásoknál a csökkenő adminisztrációs terhek miatt, illetve hogy idén már 4 ezer ember elhelyezkedését segítette a vállalkozások bértámogatása.
Hozzátette: megpróbálják Európa legrugalmasabb munkaerőpiacát megteremteni, ezért készült a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával az új munka törvénykönyvének tervezete. A társadalmi vita után folyik a munkaadókkal és a munkavállalókkal a tárgyalássorozat, aminek végén a remények szerint széles körű támogatást élvező javaslatot tudnak benyújtani.
Jáczku Tamás a vidék megújítását célzó koncepciót ismertetve beszélt arról, hogy értékteremtő, önfenntartó projektekre van szükség a közfoglalkoztatásban. A cél a tartós foglalkoztatást biztosító, helyi erőforrásokra épülő, értéket előállító, árbevételt hozó tevékenységek előtérbe állítása, ilyen programok lehetnek a mezőgazdasági tevékenységek, a turisztikai látványosságok felújítása, karbantartása, a belvízelvezetés megoldása, az oktatáshoz, sporthoz kapcsolódó helyi tevékenységek, valamint az egészségügyi, szociális és lakossági szolgáltatások nyújtása.
Kitért arra is, hogy a közfoglalkoztatás kapcsán a kormányzat is belátja, hogy a négyórás munka nem elég, ezért a témát gondozó Belügyminisztérium elképzelése szerint legalább hatórás foglalkoztatásra lenne szükség.
Kis Zoltán, a VM vidékfejlesztési főosztálya térségi programok osztályának vezetője elmondta: a már elkészült vidékfejlesztési stratégia az ország kiváló mezőgazdasági adottságaira alapozva tárta fel a kitörési pontokat. Az egyik ilyen lehetőség a helyi piacok megnyitása, amelyeket a jövő évtől várhatóan már nem kötnének működési engedélyhez, csupán bejelentési kötelezettséghez. Ezeknek a piacoknak a multinacionális áruházláncok árai alatt kell értékesíteniük a termékeket, kiiktatva a lánckereskedelmet. A helyi piacok többszörös hatása révén nőhet a helyben előállított termékek mennyisége, ami a foglalkoztatottság növekedésével jár, helyben marad az ebből befolyó adó, és mérséklődik az elvándorlás, illetve a munkanélküliség.
A vidék megerősítését szolgáló támogatandó elképzelések közé sorolta a kisebb élelmiszer-feldolgozók – például vágóhidak, savanyító üzemek – kapacitásának növelését, továbbá azt, hogy a helyi termékeknek biztos piacot lehessen kínálni a közétkeztetésben. Az ország elhanyagolt területeinek rendbetételével, az ott kitermelt apríték felhasználásával biomasszára épülő energiaellátó rendszereket lehetne működtetni, ami a közfoglalkoztatás növelésével is együtt járna. Kis Zoltán elmondta még: a vidékfejlesztési tárca elképelései között szerepel, hogy a jövő évtől tartós földbérlethez juthatnának azon fiatal párok, amelyek több gyermeket vállalnak és mezőgazdasággal kívánnak foglalkozni.
(MTI)
