Nekünk, fiatal kereszténydemokratáknak fontos, hogy az oktatás, s ezen belül is különösképpen a felsőoktatás ne csupán alternatíva legyen a diákok számára az oktatási rendszerben töltött éveik meghosszabbítására, hanem lehetőség a művelődés, az értelmiségi nemzedék és az esélyegyenlőség megteremtésére, az ország tudományos életének, szakembereinek utánpótlására, s ezáltalországunk versenyképességének növelésére is. Éppen ezért az oktatáspolitika felelőssége kettős, egyfelől egyéneket, fiatalokat szolgál,de ezzel párhuzamban, képviselnie kell a nemzet érdekeit is.
Fiatal kereszténydemokrataként úgy gondoljuk, ezt a célt csak átgondolt elvek és kereszténydemokrata értékek mentén lehet megvalósítani. Valljuk, hogy valós és előre mutató oktatáspolitikáról csak akkor beszélhetünk, ha megjelenik benne a tehetség felfedezése és elismerése, a tudás és a tudományok művelőinek megbecsülése, az innováció és a kutatás támogatása, család, mint érték s az aktív polgárrá nevelés éppúgy, ahogyan hazánk szeretete, amely szakembereinket itthon tartja, az elvándoroltakat pedig hazahívja.
Hiszen tudjuk, a legkiválóbb elvek is feledésbe merülnek, ha nincsenek fiatalok, akik megvalósítsák azokat.
Fiatal kereszténydemokrataként épp ezen elveink nyomán fontosnak tartjuk a felsőoktatás megújulása során:
1. A tehetséggondozás rendszerének megújítását, az egyéni-és karrier tanácsadás szerepének felértékelését.
Fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók intézményesített formában, az oktatási intézmények mindegyikében lehetőséget kapjanak tehetséggondozási és tanácsadási programokon való részvételre, ezzel segítve későbbi elhelyezkedésüket, reálisabb munkaerő-piaci ismereteiket, elvárásaik és lehetőségeik egyeztetését.A kiemelkedő majd kibontakozó kívánó tehetségek felismerése és segítése lehetőséget teremthet a megfelelő oktatói és kutatói és tudományos utánpótlás biztosítására is.
2. Az innovatív gondolatok és kutatások támogatását
Fontosnak tartjuk, az újító gondolatok megvalósulását, a tehetséges hallgatók kutatásokba való bevonását, az intézmények versenyképességét javító tevékenységeik támogatását. Nincs az a pénz, amely elegendő lenne e terület támogatására, de nincs az a befektetett összeg, amely nem térülne meg.
3. Erkölcsi, s értékek mentén történő oktatás
Fontosnak tartjuk, hogy az értékeken alapuló nevelés ne csupán a közoktatás keretein belül valósuljon meg. A felsőoktatásban töltött évek során, a tudományos ismeretek megszerzésén túl elengedhetetlen a biztos lábakon álló értékítélet kialakulása, a család, a hazaszeretet értékként való befogadása,s a közélet irántinyitottságra való nevelés. A fiatal felnőttek azok, akik érettségüknél fogva tudják kamatoztatni az általuk elsajátított ismereteket, tapasztalataikat, s egyben ők azok, akik véleményükkel s tetteikkel nagyban hozzájárulnak hazánk jövőjének alakulásához. Ebben a felelősségteljes feladatban minden fiatalnak részt kell vállalnia, s ezen kötelességet minden fiatalban tudatosítani is kell. Mindezek keretében fontosnak tartjuk, hogy a felsőoktatási intézményekben lehessen közéleti témájú előadásokat tartani, valamint azt, hogy a diploma megszerzésének követelményei közé bekerüljön kötelező társadalmi illetve közéleti munkavégzés. Felelős értelmiség ugyanis nem létezik a társadalom ismerete, s megbecsülése nélkül.
4. Hallgatóság
Fontosnak tartjuk a fiatalok esélyegyenlőségének javítását, s saját egyetemi létükkel kapcsolatos aktivitását is, amely véleményünk szerint az aktív polgárrá válás első lépcsőjét jelenti. Mindezek keretében, a korábban más szervezetek által felvetett elektronikus intézkedések keretében egyrészről támogatjuk a hallgatói index online formájának intézményesítését, amely megkönnyítheti a vidéki, illetve levelezős hallgatók tanulmányait, másrészről pedig a fiatalok aktivizálása során hasznosnak és eredményesnek tartjuk az elektronikus Hallgatói Önkormányzati választásokat. E két eszköz véleményünk szerint jelentősebb átszervezést, vagy plusz tevékenységet nem jelent az intézmények számára, a hatásuk azonban mind a hallgatói tanulmányok, mind pedig az egyéni felelősségvállalás erősítéséhez nagyban hozzájárul.
5. Külföldi részképzés, külföldi és hazai tanulmányok beszámításának a növelése
Fontosnak tartjuk, a külföldön valamint a hazai, de más egyetemen szerzett tudás beszámításának figyelembe vételének növelését. A külföldi képzések olyan ismeretek, készségek, tapasztalatok megszerzésére adhat lehetőséget, melyet a diákság itthon nem, vagy csak csekély mértékben képes elsajátítani. Ezen képzések itthoni elfogadása azonban, sokszor nem biztosított az oktatási intézményekben, melynek köszönhetően a diákoknak,fél-egy év külföldi tanulmányt követően itthon is vizsgát szükséges tenniük féléves tárgyaikból. Ez az intézmények közötti tárgyelfogadásból adódó nehézség pedig, gyakran országhatáron belül, hazai intézmények között is fellelhető.
A képzési rendszerek különbözőségein túl fontosnak tartjuk, hogy folytatva a korábban megkezdett egységesítési törekvéseket, ha nem is a teljes képzés elfogadásával, de az eddigieknél könnyebben nyomon követhető és pontosabban körülhatárolt formában, meghatározott tárgyak elfogadásával megkönnyítse a diákok tanulmányait, s erősítve ezzel a hallgatóság hazai és nemzetközi mobilitását, melynek tudományos és tapasztalati értéke egyaránt megkérdőjelezhetetlen nemzeti érdekünk.
6. Hallgatói érdekképviselet
Fontosnak tartjuk, hogy a hallgatói képviselet minél nagyobb legitimitással rendelkezzen. A hallgató önkormányzati választások részvételi arányának növelése-, és a fiatalok demokráciára való nevelésének érdekében javasoljuk, hogy az intézményeként eltérő időpontban, időközönként és időtartamban megrendezett HÖK választás minden felsőoktatási intézményben egy időpontban legyen az év során, meghatározott időtartamban (legalább öt nap).
Támogatjuk, hogy a hallgatók képviseleti szervei egyetértési joggal rendelkezzenek a térítési és juttatási szabályzat, a tanulmányi és vizsgaszabályzat, és az oktatói munka hallgatói véleményezésének körében.
7. Külhoni magyarok itthoni oktatásának a támogatása
Fontosnak tartjuk, hogy a magyarság egésze egységet alkosson. Ennek keretén belül továbbra is nemzeti értékünknek tartjuk a külhoni magyarság, elszakadt testvéreink hazai oktatásának biztosítását, egységünk megalapozását. Mindezen állásfoglaláson túl fontosnak tartjuk, hogy a mindenkori Magyar Kormány kiálljon a külhoni magyar oktatási intézményeket ért atrocitásokkal szemben, támogatva, s erősítve ezzel magyar ajkú testvéreinket országhatáron innen és túl is.
8. A felsőoktatás minőségének biztosítása már a jelentkezés során
Fontosnak tartjuk, hogy a felsőoktatás minőségi jellege a végzett fiatalok tudásán, szakmai képzettségén és elsajátított gyakorlatán keresztül is megnyilvánuljon, hogy a megszerzett diploma a munkaadók előtt valódi értékként szolgálhasson. Éppen ezért, fiatal kereszténydemokrataként úgy gondoljuk, hogy már a felsőoktatás bejutása során minőségi elvárásokat szükséges támasztani a jövendő értelmiség elé. Véleményünk szerint elsődleges szelektáló szereppel nem az egyetemi éveknek, s vizsgáknak, hanem ezt megelőzően az érettséginek és a jelentkezési követelményeknek kell rendelkezniük. Mindezek keretében támogatunkminden olyan kezdeményezést, amely a továbbtanulás elvárásaként kötelezővé tenne legalább egy tantárgyból emelt szintű érettségit, illetve egy idegen nyelvből megszerzett középfokú nyelvvizsgát.
9. Felsőfokú szakképzés súlyának a növelése
Fontosnak tartjuk, hogy a felsőfokú szakképzés valóban a többciklusú felsőoktatási rendszer fontos lépcsőjét jelentse, éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a felsőfokú szakképzésnek olyan gyakorlati képzésnek kell lennie, amely felsőoktatási intézményekben valósul meg, s amely ezen megvalósulásából is következően az alapképzéssel átjárható s egymásra épülő képzési rendszert alkot a felsőoktatásban.
Azt gondoljuk tehát, hogy a felsőfokú szakképzés gyakorlatorientált jellege a felsőoktatási rendszer elemét kell, hogy képezze, összekapcsolva ezzel a közoktatásból kilépett, illetve a felsőoktatás alapképzésében részt vett hallgatókat.
