A képviselők 296 igen szavazattal, 37 nem ellenében elfogadták a Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter által benyújtott, új kockázatkezelési rendszerről szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztésre kizárólag a Jobbik frakciója, illetve a szocialista Puch László és Pál Tibor mondott nemet.
A 2012. január 1-jén életbe lépő, a jelenleginél stabilabb, átláthatóbb, önfenntartó és öngondoskodásra ösztönző rendszer célja, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termelést érintő időjárási eredetű kockázatokat megossza a termékpálya szereplői között.
Az új jogszabály egységes rendszerbe szerkesztve tartalmazza a földtörvény, az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény és a Polgári törvénykönyv (Ptk.) ide vonatkozó rendelkezéseit.
A számítások szerint a jelenleg rendelkezésre álló 4,0-4,1 milliárd forint éves szinten megduplázódik, azaz 8,0-8,2 milliárd forintot lehet majd kárenyhítésre fordítani. Biztosítási díjtámogatásra 2012-ben 2,6 milliárd, 2013-ban 2,9 milliárd forint használható fel. Összességében tehát a korábbi 4 milliárd forint helyett több mint 10 milliárd forint áll majd rendelkezésre a kockázatok mind szélesebb körű kezelésére.
Az új rendszer két pilléren nyugszik: a kibővített kárenyhítési rendszeren és egy díjtámogatással segített piaci biztosítási konstrukción. Utóbbi azon termelők számára áll rendelkezésre, akik a központi kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják kezelni az időjárási jelenségekből adódó termelési kockázataikat.
A két pillér együttes működésével az eddiginél jóval több termelő, a jelenleginél jóval nagyobb védettséget élvezhet a kedvezőtlen időjárási jelenségekkel szemben. Miután a II. pillérben kötött mezőgazdasági biztosítások - leegyszerűsítve - piaci biztosítási szolgáltatásnak minősülnek, így a károsult gazdálkodó természetesen mind kárenyhítésben, mind pedig biztosítói kárkifizetésben is részesülhet ugyanazon káresemény után.
A Vidékfejlesztési Minisztérium és az agrárszférában működő üzleti biztosítók olyan speciális biztosítási termékeket dolgoztak ki, amelyek eddig nem léteztek Magyarországon.
A termelők az ily módon kialakított biztosításokat az üzleti biztosítókkal köthetik meg, annak díjaihoz pedig legfeljebb 65 százalékos, európai uniós és hazai költségvetési forrásokat is tartalmazó támogatást vehetnek igénybe. Újdonság, hogy a támogatott biztosítási csomag az aszály, a tavaszi fagy, a felhőszakadás és az árvíz károkozásainak ellentételezésére is kiterjed.
A tervek szerint az új kárenyhítési rendszer tagjai azok a termelők lesznek, akik egységes támogatási kérelmet nyújtanak be, és a termőföldjük nagysága meghaladja ültetvényeknél az 1 hektárt, szántóföldi zöldségtermelésnél az 5 hektárt, vagy egyéb szántóföldi művelési ágban a 10 hektárt.
A befizetések mértéke a tervezet szerint szántóföldi növénytermesztésnél évente 1000 Ft/ha, szántóföldi zöldségeknél, valamint szőlő, gyümölcsös és egyéb ültetvényeknél 3000 Ft/ha. A rét-, legelő-, gyepterületek, valamint a termőre még nem fordult ültetvények nem tartoznak a kárenyhítési intézkedés hatálya alá, így azokkal a kárenyhítési rendszerhez csatlakozni nem lehet.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
