A vizek mennyiségi és minőségi állapotának javítására, a jó állapot megőrzésére mintegy ezer milliárd forint nagyságrendű fejlesztés megalapozását segíti 1,5 milliárd forint beruházással a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) – tájékoztatta Márfai László, a VKKI főosztályvezető-helyettese az MTI-t.
Az Európai Unió sok környezetvédelmi irányelve közül az egyik a 2000-ben született „víz keretirányelv”, amelynek célja a vizek jó állapotának elérése, illetve megtartása. Az irányelv betartásához szükséges, a tervek alapján 987 milliárd forintos beruházás finanszírozására az EU következő két költségvetési ciklusában (2014–2027) lehet majd pályázni. Az előkészületeket is az unió finanszírozta és finanszírozza 80 százalékos arányban, a fennmaradó 20 százalék a magyar állam hozzájárulása. Az előkészületek része volt a VKKI, a 12 vízügyi igazgatóság és több intézmény részvételével készült vízgyűjtő-gazdálkodási terv, amelyet a kormány 2010-ben hagyott jóvá. Ennek alapján a vizek mennyiségi állapotának folyamatos mérésére, az állapotjavító intézkedések és beruházások hatásának megfelelő mérésekkel való alátámasztására 1,5 milliárd forint összköltséggel öt projekt keretében fejlesztik a monitoringrendszert.
Az első két projekt összesen több mint 400 millió forintos beruházással már befejeződött. Az egyik a felszín közeli, azaz a talajvíz mérése, amihez – 49 új észlelőkút fúrása mellett – 352 meglévő kút mérését automatizálták és tették távjelzővé. Így 48 órán belül jelezhetik az aszályos és a belvizes időszakok talajvíz-háztartási hatását – szemben az eddigi, átlagosan 2-4 héttel. Ez közvetlenül segíti a mezőgazdasági termelőket is. A másik projekt a mérőműszerek bemérésével kapcsolatos Vízrajzi Mérőközpont létrehozása. Ilyen műszer például a vízsebességmérő, amely fontos eszköz a határon túlról jövő vizek mennyiségének, a folyók árhullámainak megbízható mérésére.
„Műszerkerteket” hoznak létre
A közel 300 millió forintba kerülő hidrometeorológiai projektre most írták ki a közbeszerzési pályázatot. Ezek úgynevezett „műszerkertek” lesznek, ahol a csapadékot és a párolgás számításához szükséges elemeket (hőmérséklet, páratartalom, szélsebesség) mérik, valamint a víz talajba szivárgásának számításához mérik a talajnedvességet és a talajhőmérsékletet. Mindezzel információkat szereznek arról, hogy mennyi csapadék marad a talajon, illetve mennyi folyik le, azaz mennyi a nettó csapadék. Ezt a fejlesztést az Országos Meteorológiai Szolgálattal (OMSZ) együttműködve végzi a VKKI. Az OMSZ-nek jelenleg 103 ilyen mérőállomása van, s a vízügy ehhez illeszkedve telepít a projektben további 141-et, kialakítva egy „közös érdekeltségű” hálózatot. A beruházás eredményeként már 95 százaléknál nagyobb biztonsággal számítható ki négyzetkilométerenként a ténylegesen lehulló csapadék mennyisége.
A nagyságrendekkel pontosabb adatok miatt javul a kis vízfolyások árvizeinek előrejelzése, ami 2010-ben különösen sok gondot okozott. Ugyanakkor lehetőséget ad a belvizek mennyiségének, az aszályok súlyosságának gyors értékelésére. Magyarországra a felszíni vizek több mint 90 százaléka külföldről „érkezik”, így az országnak elemi érdeke tudni annak mennyiségét. Ezért a folyók határszelvényeiben a legkorszerűbb automata eszközöket telepítik a ténylegesen átfolyó víz mennyiségének folyamatos mérésére. A vízmennyiség mérésével lehet például igazolni, ha a szomszédos országgal kötött vízkészlet-megosztási megállapodásban szereplőnél kevesebb vizet engednek át például tározás miatt.
Az előkészítő projektek sorában az ötödik a felszíni vizek vízállásainak méréskorszerűsítése, aminek jelentősége az, hogy távjelzéssel – újabb 108 folyami állomás automatizálásával – a pillanatnyi állapotról tájékoztatja a védelmi központokat, és azonnali operatív beavatkozást tesz lehetővé. Az árvízvédelem mellett fontos a vízszintek mérése a hajózhatóság biztonsága érdekében is. Ugyanebben a projektben 33 állóvízen létesül automatikus vízállásmérő állomás, köztük számos, kiemelkedő természeti értékű holtágon.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a vízkészletekkel való gazdálkodás nemcsak a szükséges – és egyre korlátozottabban rendelkezésre álló – mennyiség miatt fontos, hanem a mennyiség szorosan összefügg a víz minőségével, hiszen attól függ a vízfolyások terhelhetősége, a bevezetett szennyvizek hígítása is. Márfai László szerint a fenti projektek alapozzák meg a beavatkozáshoz szükséges intézkedéseket és biztosítják később az intézkedések hatásának ellenőrzését is.
(MTI)
