A hazai szakemberképzésben a legkedvezőbb eredményeket a duális szakképzéssel, az úgynevezett német rendszer alkalmazásával lehet elérni. Ennek megfelelően – úttörő módon – építette fel komplex képzési rendszerét a nagykőrösi agrárakadémia is.
„A vidék egyik legnagyobb megtartó ereje – hosszú évek hányattatásának ellenére – még mindig a mezőgazdaságban rejlik, azonban az ágazat fejlődését csakis olyan szakemberek garantálhatják, akik életpályának, hivatásnak tekintik annak művelését” – mondta Miklay Jenőné, a nagykőrösi agrárakadémia vezetője. A hazai, nem túl kedvező gyakorlat azt mutatja: a hagyományos szakoktatás ideje lejárt, más utakat kell keresni ahhoz, hogy a fiatalok életre szóló szövetséget kössenek mesterségükkel. Szakemberek szerint az elméleti és gyakorlati képzés átrendezésére a legjobb és talán leghatékonyabb példa az úgynevezett német vagy duális szakoktatás. Ezt felismerve döntött úgy három évvel ezelőtt a Hungarika Kft. a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszer-ipari Szakközépiskolával karöltve, hogy a német példát követve agrárakadémiát alapít. „Már évek óta az iskola rendelkezésére állt egy nagyobb földterület, amely sajnos hosszú ideig parlagon hevert. A Hungarika Kft. konzervgyártással foglalkozik, s mivel e két terület összefügg, így három évvel ezelőtt belevágtunk az akadémia megvalósításába” – közölte Miklay Jenőné. Mint mondta, az akadémián három szakon folyik a képzés. Egyrészt gyümölcs- és zöldségkertészeket oktatnak, másrészt pedig tartósítóipari termékgyártó szakon képezhetik magukat a diákok. „Egy-egy szak képzési ideje két év. Az első évben az elmélet és a gyakorlat fele-fele arányban osztódik el, azonban a második évben már jóval nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy végzős diákjaink a lehető legjobb gyakorlati tudással hagyják el az akadémiát” – magyarázta a vezető. Azonban a képzés sok esetben nem zárul le a két év befejeztével, mivel sok diák dönt úgy, kipróbálja magát a másik szakterületen is.
„A termesztésnek egyenes ágú folytatása a feldolgozás, s e két szakasz pedig akkor működik a leghatékonyabban, ha a két szereplő ugyanaz, vagyis a termesztő ért a feldolgozáshoz is” – mondta Miklayné. Megjegyezte: a kertészeti termesztés és a feldolgozás egyesítése a családi gazdaságok biztos alapját képezheti, e két szakterület művelése pedig gyakran a túlélés kulcsa lehet a gazdasági válságban.
„Az akadémia indulása óta egyre nagyobb népszerűségnek örvend, elsősorban a szülők körében, mivel tudják, úgy biztosíthatják gyermekeik jövőjét, hogy a tanulóévek alatt a gyakorlati munkájukért – a Hungarika Kft.-vel kötött szerződésük értelmében – munkabért is kapnak, egy évben kétszáznegyvenezer forintot, valamint a távolabbról érkezőknek kollégiumi ellátást, étkezést és utazási hozzájárulást is biztosítunk” – közölte Miklay Jenőné. Kiemelte: a képzés mind ez idáig csak a szakmunkásoktatásra terjedt ki, azonban már ebben az évben meghirdetik az érettségit nyújtó tartósítóipari technikusi képzést is, s a jövőben szeretnének bekapcsolódni a felnőttképzésbe is. „Az akadémián személyre szabott képzés folyik, folyamatos kapcsolatban állunk több olyan mezőgazdasági vállalkozással és konzervipari gyártóval is, amely akár már évekre előre bejelenti, milyen területen és hány szakmunkást kíván foglalkoztatni a jövőben. Ezért az adott területen legügyesebben dolgozókat kiválasztjuk, s megpróbáljuk őket a lehető legprofesszionálisabb módon felkészíteni jövendő munkájukra” – mondta a vezető. Az első évfolyamban végzettek tizenöt százaléka talált a szakmájában állást a végzést követő három hónap alatt, a múlt évben viszont ez az arány már meghaladta az ötven százalékot. Miklay Jenőné kérdésünkre elmondta: a képzés mikéntjét firtató hivatalos megkeresés egyetlen hasonló profilú iskolától sem érkezett, személyesen is csak néhány igazgató érdeklődött a módszer iránt, azonban a gyártók részéről egyre nagyobb érdeklődést tapasztal az akadémia vezetősége.
