Magyar Vidék

Alighogy megkezdődött a szüret, máris számháború zajlik. Annak ellenére, hogy a szőlőtermés közepesen jónak ígérkezik, a termelők továbbra sem lehetnek bizakodók. A felvásárlási árakat ugyanis még mindig a pincészetek profitéhsége és az olcsó dél-európai borok importja szabja meg.



Megkezdődött a szüret a hazai szőlészetekben, az idei termés – a későn érkezett fagyok okozta kár ellenére – közepesnek, illetve közepesen jónak ígérkezik, a termelők azonban a tavalyi válságos év után az idén sem számíthatnak nagyobb profitra. „A szüret kezdetével a pincészetek és borfelvásárlók sorra jelennek meg árajánlataikkal a piacon, az árakat azonban még mindig hasraütés-szerűen határozzák meg” – jelentette ki lapunknak Domján Gergely, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének alelnöke. Elmondása szerint a termelők évek óta kiszolgáltatottak a felvásárlók akaratának, szűkös anyagi helyzetük ugyanis nem engedi, hogy válogassanak az ajánlatok között.

A termelők helyzetét nehezíti az is, hogy ha a szőlőt már „megkezdték” a seregélyek, vagy félő, hogy elrohad, le kell szüretelni. S ha már leszedte a gazda, minél hamarabb túl kell adnia rajta, tekintet nélkül arra, hogy mennyi pénzt kap érte – tette hozzá a szövetség alelnöke.

Jelezte: világszerte a termelők tulajdonában van a feldolgozás, csupán hazánkban uralkodik ez az ellentmondásos helyzet, amely ellehetetleníti a gazdálkodókat. „Egyes hazai pincészetek és borfelvásárlók ugyanis anélkül állapítják meg a szőlő árát, hogy figyelembe vennék, mennyi a termelő önköltsége, csupán a profitszerzés lebeg a szemük előtt” – magyarázta az alelnök. Véleménye szerint egy kiló szőlő méltányos árának száztizenöt és százhuszonöt forint körül kellene lennie az idén, ehelyett sokszor az összeg töredékével találkoznak a termelők. Kiemelte: a gazdák az alacsony felvásárlási árak miatt szinte képtelenek új fajták telepítésére, gépesítésre vagy növényvédelemre és -táplálásra költeni. A megtérülés nélküli gazdálkodás pedig már eddig is számos termelőt tántorított el a szőlőtermesztéstől, s ha a helyzet továbbra sem változik, az eddiginél is több elhagyott szőlőskert lesz majd. „Úgy tűnik, a felvásárlóknak nem áll érdekükben, hogy a szőlészek fenn tudják tartani gazdaságaikat, ezzel azonban saját maguknak is ártanak” – mondta Domján Gergely. Jelezte: a hazai pincészetek egy része az olcsó, minősíthetetlen dél-európai borokkal próbálja ellepni a hazai piacot. „A délről érkezett, úgynevezett lédig borok egyetlen hazai minőségi kategóriának sem felelnek meg, az ilyen italok forgalmazásával pedig csak a piacot rontja a kereskedő” – közölte a szövetség alelnöke. Hozzátette: bár az áruk szabad áramlásáról szóló uniós alapelv miatt akadálytalanul érkezhetnek hazánkba pocsék minőségű borok, az ellenőrzések szigorításával kiszűrhetők lennének a nem megfelelő, áron alul forgalmazott termékek. A kérdés megoldásához azonban kormányzati szándékra lenne szükség, amely egyelőre várat magára.